Van, aki bárhol jól tudja érezni magát, van aki bárhol rosszul. Előbbi nem csak a saját elemeit tölti fel, hanem a környezetéét is, utóbbi mindenkiét lemeríti. Sztem az elsők az élet császárai :)

Húha! Nem gondoltam, hogy ezzel a kis szösszenettel ekkora emóciókat váltok ki...
Drága Kajszi, kedves Őszi és Nótafa! Nehogy egymásnak essetek egy ilyen semmiség miatt! Nyaraltam már pénz nélkül,aludtam a Szent Márk téren zongora alatt, Párizsban kutayól-sátorban három hétig, Bécsben egy építkezésen, ábécé tetején, körbestoppoltam két barátnémmal Erdélyt, Krakkót stb., stb... Hatalmas élmények voltak, ahogy Kajszi nyara is az lehet.
De kizárja mindez, hogy egy klasszikus balatoni ÜDÜLŐben, felidézve tízegynehány gyerekkori balatonvilágosi nyaramat és látva benne most saját gyerekeimet, amint marha jól érzik magukat - én is/itt is az élet császárának érezzem magam? Próbálom keresni ebben a nagy megalkuvást, a totális igénytelenséget vagy lélekrombolást - de nem találom.
A lényeg, hogy töltsétek a telepeket, nekem a múlt héten töltődtek. (Nem árulom el, merre megyünk még, úgyis kompenzálásnak éreznétek.)

Ez a Kajszi nem okvetlenül világpolgár, csak kissé ütődött. Mármint nem értem, mit ütődik meg azon, ha valaki ÜDÜL? Csak mert egyszer pelenkásként a vállalati üdülőben spenótót kapott egy hétig, még nem kell azt hinnie, hogy minden üdülő olyan. Mér, minden szálló vaczak? Előbb kérdezne, aztán sommázna... Én is voltam már klassz üdülőben - ha meg ebben a lehangoló időben komplett mozi is volt ott, akkor már kérném is a címet. Nem lehet az rossz hely.

Hm. Ha harmincegynéhány évesen kiráz a hideg az üdülés szó puszta hallatán is, akkor világpolgár vagyok? Vagy csak én nem látom az összefüggést? Egyébként először népzene- és néptánctáborban voltunk, némi önkéntes munkával, utána Erdélyben, Székelyföldön a rokonoknál. Most megyünk Kapolcsra. Sátor, három gyerek, 5-7-9 évesek. Üdvözöl a világpolgár. (Egyébként nem akarok én itten botrányt, csak valamivel magvasabb mondanivalóra számítottam a HV Blog alatt. Biztos túl sokat vártam. Most már látom, mi van, kik vannak, ennyi volt, köszönöm.)

Hülye vagy, mi bajod a nyugodt punnyadással?? Én mennék azonnal, pláne ha lenne gyerwek, de nincs és nincs is hova. Te mit csinálsz nyáron, világpolgár?

Júúúúj, azért ez nagyon lehangoló... Lehet, hogy 70 évesen ilyen lenne álmaim nyaralása, azaz... üdülése (maga a szó is borzassztóan kispolgári, hát még a cikkben magasztalt körülmények)! Azt hiszem, akkor se viselném el, ha fizetnének érte, és az első, ami erről a bezárt, belterjes hangulatról, mozzanatokról beugrott, az sajnos a kórházi miliő volt. Remélem, soha nem fogok idáig süllyedni, hogy meg kelljen alkuldom egy üdülővel, maximum 70 fölött, de lehetőleg akkor se. És hogy az élet császárai? Nagy koppanás volt a semmitmondó, enyhén deprimáló tartalom a sokat sejtető cím után, az biztos.