Szerző: FiloSzofi

Rég elmúlt az az idő, mikor még a tökéletes iskolát tervezgettük Lottéval - a mienk nem tetszett, hát gondoltuk, majd mi megcsináljuk az igazit -, de nem múlt el a szorongó figyelem, ha a közoktatásról van szó. Arról már lemondtam, hogy sarkos véleményem legyen minden részletről, csak figyelek, és aggódom.
El-elhúz mellettem egy-egy infobogár, utánakapok, nézem ahogy kapálózik, elengedem. Aztán jönnek mások.

Néha nem értem, miért nincs jobban kommunikálva a kormányzati szándék, rémhírek és áthúzott jegyzetek keringenek a lekövethető műhelymunka helyett.
Ne várjatok hát sommás véleményt, hangosan gondolkodom. Nem tudom, mi fogy megvalósulni a tervekből, de engem személy szerint kiver a víz az egész napos iskola és a 3 éves kortól kötelező óvoda gondolatára. De érteni vélem a mögöttes szándékot, hogy közös szocializációs teret teremtsünk a felnövekvő generációnak, hogy képesek legyenek egy nyelven beszélni, egy  hajóban evezni, a totális széthullás helyett, hogy rosszabbat ne mondjak. Arról fogalmam sincs, hogy ez m