Szerző: FiloSzofi
Jó ötletnek tűnik ebben az időszakban karácsonyi témájú mesékkel áthangolni a családot, de azért veszélyes is. Vagy néha lehangoló. Előfordul, hogy teljesen idióta mesébe botlunk, vagy teljesen varázstalanított történetbe, esetleg csak a Mikulásba, aki már ugye réges-rég járt nálunk a neki szentelt napon. Van, akit ez zavar, van akit az.
A kobold karácsonyi titka Sven Nordqvist
General Press Kiadó, 2007
Kicsit nyakateket történet, kevéssé sodró szöveg, ezért egészen kicsiknek csak nézegetni való. Úgy 5-6 éves kortól élvezetes a felolvasása. De ha senki nem tud úgy rozsdás réz kopogtatót rajzolni, mint Dan Gragory (lásd Vonnegut, Kékszakáll), akkor senki nem tud úgy téli estén szénapadlásról kukucskáló koboldokat rajzolni, mint Sven Nordqvist. Nem beszélve a kásákról. A rajzok, mint minden Nordqvist könyvben, lenyűgözőek, nagyon tudnak atmoszférát teremteni. Kevésbé a sok apró képi humor, inkább a kontrasztok érdekesek. Az első oldalak tökéletesen elmesélik a kint és a bent ellentétét egy havas, ünnepi estén, majd a koboldok és az emberek méret és szemléleti perspektíva-különbsége a vezérmotívum. Itt is felbukkan a Mikulás egy kép, és néhány mondat erejéig, de nem központi téma, inkább klasszikus házimanós - bocsánat, koboldos- meséről beszélhetünk.
A Harmat Kiadó összeállítása szerintem kiemelkedik a karácsonyi mesegyűjtemények közül. Egész Adventre, és az ünnepekre is kitartó olvasmány lehet évről évre. Amolyan alapdarab. Három, egyenként 12-13 történetet tartalmazó blokkból áll: 1. Karácsonyi történetek a Bibliából, 2. Történetek karácsonyi szokásokról és hagyományokról, 3. Karácsonyi mesék és legendák.
Babar és a Télapó
Jean de Brunhoff

Ez egy nagyon egyszerű történet, egyszerű, de nem agyszaggató verses szöveggel. A könyv lapjai egész oldalas festett képek, még nem édeskések. Na, kábé ilyen, mint ez a véletlen rímes mondat. A történet szerint a barátok elhatározzák, hogy - az amúgy téli álmát alvó - medvénél fognak együtt karácsonyozni, így neki alig kell kimozdulni a barlangjából. Lelkesen dolgoznak együtt az ünnepi előkészületeken, és medve szemének kipeckelésén. De mit tesz a szeretet, az álomittas medve, mikor kis barátai már kidőltek a sok munka után, magától felkel, és meglepetést készít mindenkinek. Egy kép erejéig itt is felbukkan a Mikulás, de nem hangsúlyos, és a szövegben nincs nevesítve.
Egy karácsonyi mese, ahol le merték írni Jézus nevét. De azért nyitva hagyja az értelmezést mindenféle korosztály és család hitének "- Karácsony van. Az emberek ilyenkor ünneplik Jézus születését. A gyerekek úgy hiszik, hogy a kis Jézus és az angyalok eljönnek hozzájuk, és ajándékot hoznak nekik. Amiben pedig az ember erősen hisz, az valóra is válik! - magyarázta a bagoly a csodálkozó rókának." Kedves történet, ahol az állatok megszelidítik a mogorva szarvast, az emberek pedig nem feledkeznek meg azokról, akik rájuk vannak bízva, az állatokról. Nekem nagyon tetszik, ahogy kint és bent, az ünnepi illatos házikó és az erdő megőrzi távolságát; rendben van ez így. A kinti állatok nem sóvárognak a benti világba, hanem maguknak teremtenek kinti ünnepet. A bentiek, a család pedig az ünnep estéjén sem feledkezik meg róluk, mielőtt maguk asztalhoz ülnek, felöltöznek és ünnepi vacsorát visznek az erdő lakóinak.
Kimaradt a Kisnyuszi karácsonya, amiről tavaly egy más megközelítésben már írtam, és lényegében hasonló a többi Kisnyuszi könyvhöz. Ott egyébként a Karácsonyi nyuszi hozza az ajándékot, zokniba.
Nektek van kedvencetek? Esetleg egy jó magyar képeskönyvet tud valaki?

Saját tapasztalatom az, ha jó a mese, vagy legalább szerethető, akkor nem zavaró egy másik hagyomány. Egy ostobán profán, okoskodó történetnél bizony kilóg a lóláb és még rúg is egyet. Alábbiakban egy szubjektív áttekintést olvashattok a teljesség igénye nélkül azokról a könyvekről, amik nálunk átvitték a lécet, vagy egyenesen kedvencek.
Ez a válogatás a képeskönyveket még szívesen forgató, de a Boribon szintet talán már meghaladó (3-10 éves?) korosztálynak szóló könyveket tartalmaz.
A kobold karácsonyi titka Sven Nordqvist
General Press Kiadó, 2007
Kicsit nyakateket történet, kevéssé sodró szöveg, ezért egészen kicsiknek csak nézegetni való. Úgy 5-6 éves kortól élvezetes a felolvasása. De ha senki nem tud úgy rozsdás réz kopogtatót rajzolni, mint Dan Gragory (lásd Vonnegut, Kékszakáll), akkor senki nem tud úgy téli estén szénapadlásról kukucskáló koboldokat rajzolni, mint Sven Nordqvist. Nem beszélve a kásákról. A rajzok, mint minden Nordqvist könyvben, lenyűgözőek, nagyon tudnak atmoszférát teremteni. Kevésbé a sok apró képi humor, inkább a kontrasztok érdekesek. Az első oldalak tökéletesen elmesélik a kint és a bent ellentétét egy havas, ünnepi estén, majd a koboldok és az emberek méret és szemléleti perspektíva-különbsége a vezérmotívum. Itt is felbukkan a Mikulás egy kép, és néhány mondat erejéig, de nem központi téma, inkább klasszikus házimanós - bocsánat, koboldos- meséről beszélhetünk.
A rajzok megejtően mutatják meg, ahogy a fény egybeölel egy vidám, ünneplő családot, akinek nincs ilyen, annak talán fáj is. Felidézi azt a meghittség-élményt, vagy ideát, amit sokan őrzünk a szívünk mélyén. Azt a tál kását pedig az édes öntettel mindig megkívánom én is.
Pettson karácsonya
Sven NordqvistGeneral Press Kiadó, 2007
Pettson karácsonya nálunk mindenki kedvence. Nordqvist egyik legszebb könyve, ahol az író-rajzoló minden erénye a csúcson jár. Senki nem tud úgy lisztes mézeskalács-tésztát rajzolni, mint Sven Nordqvist. Igazi karácsonyi történet, ami egy cseppet sem szirupos. Pettson éppen szenteste előtt töri el a lábát, és nagyon úgy fest, hogy ünnepi ételek, és karácsonyfa nélkül köszönt rájuk az ünnep. Mindketten szomorúak és csalódottak, Findus dühösen, mint egy gyerek, Pettson pedig olyan öregemberesen. Aztán felülkerekednek a csalódottságon, és nekifognak ünnepet teremteni maguknak. Megjelennek sorra a szomszédok is, akik hírt kaptak szegény öreg szorult helyzetéről. Nagyon szép ívű, és igaz történet, ahol nincsenek szentek, csak egyszerű, de figyelmes emberek, és az örömre való készség, amihez egy magányos öregembernek egy macska is elég.
Karácsonyi mesélő könyv
Bob Hartman, Kállai Nagy KrisztinaA Harmat Kiadó összeállítása szerintem kiemelkedik a karácsonyi mesegyűjtemények közül. Egész Adventre, és az ünnepekre is kitartó olvasmány lehet évről évre. Amolyan alapdarab. Három, egyenként 12-13 történetet tartalmazó blokkból áll: 1. Karácsonyi történetek a Bibliából, 2. Történetek karácsonyi szokásokról és hagyományokról, 3. Karácsonyi mesék és legendák.
A történetek nyelvezete alkalmas arra, hogy igazi családi olvasmánnyá váljon: rövidek, az ovisok is megértik, de az iskolásoknak is érdekes. Kállai Nagy Krisztina rajzai a saját munkásságán belül kiforrottak, az oldalak szépen szerkesztettek, színesek, kedvesek, nem giccsesek. Nekem egyetlen bajom a képeivel, hogy a figurák személytelenek, nincs egyéni karakterük, ezért szeretni sem lehet őket. A lányos szülők pedig bizonyára értik, ha azt mondom, hogy elkél egy-egy "szép" lány is egy képeskönyvbe az adott stíluson - bármilyen legyen is az - belül.
Babar és a Télapó
Jean de Brunhoff
Móra Kiadó, 2003

Babar, az Babar. De azon belül is nekem ez a kedvenc részem, még gyerekkoromból. Elvarázsolt a Mikulás behavazott, föld alatti, százszobás otthona, a párizsi "régi, tiszta de csendes" szálloda, az egész gyarmati hangulattal oltott franciaság, amiről persze fogalmam sem volt, hogy az.
Az egész történet teljesen idegen a mi hagyományainktól, talán épen ezért sosem ütköztem meg rajta, hogy minden máshogy van. Az ajándékot egyébként a (Bálint Ágnes fordításában) Télapó hozza, harisnyába, de mi ez ahhoz képest, hogy amúgy Csehországban lakik, rengeteg kis törpe segítővel, és elmegy kúrálni magát az elefántok napsütötte országába. Babar egyébként egy Szajna-parti könyvárusnál bukkan a Mikulás lakóhelyének titkára, hogy mást ne mondjak. A gyerekeim is nagyon szeretik.
Tesz-Vesz Város karácsonya
Richard ScarryLilliput Kiadó, 2005
Teljesen lökött, igazi angol mesék, csak Tesz-vesz rajongóknak. Fér Egont Csúszimászinak hívják, a Mikulást Télapónak, betlehemi jászol sehol, de szeretet, összefogás, közösség nagyon is van. Végül senki nem ünnepel egyedül, fókuszban a "Figyeljünk egymásra!" üzenet. Találunk még benne két karácsonyi ének kottát, egy Nagyi-látogató című társast és egy saját készítésű ajándék-ötletet is.
Teljesen lökött, igazi angol mesék, csak Tesz-vesz rajongóknak. Fér Egont Csúszimászinak hívják, a Mikulást Télapónak, betlehemi jászol sehol, de szeretet, összefogás, közösség nagyon is van. Végül senki nem ünnepel egyedül, fókuszban a "Figyeljünk egymásra!" üzenet. Találunk még benne két karácsonyi ének kottát, egy Nagyi-látogató című társast és egy saját készítésű ajándék-ötletet is.
Az állatok karácsonya
Ladislav PavlikNaphegy Kiadó, 2006
Egy karácsonyi mese, ahol le merték írni Jézus nevét. De azért nyitva hagyja az értelmezést mindenféle korosztály és család hitének "- Karácsony van. Az emberek ilyenkor ünneplik Jézus születését. A gyerekek úgy hiszik, hogy a kis Jézus és az angyalok eljönnek hozzájuk, és ajándékot hoznak nekik. Amiben pedig az ember erősen hisz, az valóra is válik! - magyarázta a bagoly a csodálkozó rókának." Kedves történet, ahol az állatok megszelidítik a mogorva szarvast, az emberek pedig nem feledkeznek meg azokról, akik rájuk vannak bízva, az állatokról. Nekem nagyon tetszik, ahogy kint és bent, az ünnepi illatos házikó és az erdő megőrzi távolságát; rendben van ez így. A kinti állatok nem sóvárognak a benti világba, hanem maguknak teremtenek kinti ünnepet. A bentiek, a család pedig az ünnep estéjén sem feledkezik meg róluk, mielőtt maguk asztalhoz ülnek, felöltöznek és ünnepi vacsorát visznek az erdő lakóinak.
A mese nem rossz, de hiányzik belőle egy igazi írói plusz. Én a képek kedvéért vettem meg, mert abból a havas, meghitt, puha csöndből és melegítő kis fényből nagyon jól elkap valamit.
Nektek van kedvencetek? Esetleg egy jó magyar képeskönyvet tud valaki?