Ha egy anya pihenni megy a családdal, hirtelen rengeteg idő szakad a nyakába. Álomszép, egyszersmind ijesztő elveszíteni a háziasszonyi mankókat, s egész nap minden kibúvó nélkül a gyerekekkel együtt lenni. Így jártam én is a négy napos síelésünk alatt. Napi több órát üldögéltem egy bababarát szálló gyerekszobájában, s miközben cukorfalatkáimban gyönyörködtem, bőven akadt időm értelmetlen dolgokon töprengeni. Meditációm fő nyertese a képen látható fejlesztő eszköz volt. Az évek során sokszor megfordult a fejemben, mire való ez az izé, most viszont akadt időm alaposan eltöprengeni a kérdésen. Ez az a játék, ami minden óvodában, játszóházban, fejlesztő központban és gyerekszobában megtalálható (általában több példányban is), viszont még soha az életben nem láttam gyereket ezzel játszani, foglalatoskodni, fejlesztődni. A negyedik napon megtört a jég, húsz év után szemtanúja lehettem, ahogy egy gyerek boldogan veti magát a játékra. A "gyerek" egy gimnazista volt, de ez csak szőrszálhasogatás a részemről. Szerinte tök jó játék. Felcsillant a szemem, ugyan már, magyarázza el, mire való. Szerinte egy nagy lendülettel át kell gurítani a kockákat a merev dróton. Nem hiszek neki. Valakinek van más ötlete?