FACEBOOK 
RSSSzerző: FiloSzofi
hol gurulhat most
a nyolc éve ellopott
kempingbiciklim
 |
| Nem futunk már együtt közös utakon... |
Előbb-utóbb, ha lesz pénzem, majd veszek másikat, de én SZERETTEM ezt a Biciklit, és most gyászolom.
A Balatonnál jöttünk össze, elszöktem egy-két körre. Lombok közt szűrt napsugár, lobogó szoknya, hajnali vízpart, minden közhely megvolt, de az enyém volt.
"Az áthevült kormányt markolja, a nyarat." (Louis Macneice)
 |
| Ő volt az, még a régi nyereggel, és villával |
"A világ csavargóinak való a két kerék, boldogok, ünnepet ülnek, ragyognak az esemény örömétől." (Tönköl József)
Karácsonyra kaptam a szép új ülést rá, ez volt az egyetlen csicsa rajta. Régi darab volt, az új villa is használtan került rá, így lett patchwork szegény.
Most talán egy garázsban esnek neki a sehonnaiak, és ha tudna, bizonyára sírna, hogy nem a gyerekeim versengenek érte, ki ül rá először óvodába menet. Egyikük mindig felülhetett a nyeregbe, úgy toltam.
Amikor szervizbe vittem, mert zörgött a sárhányó, gondos kezek kérés (és felár) nélkül visszakötötték a hátsó lámpát a dinamóra, állítottak a féken, úgy kaptam vissza egy szeretetteljes farveregetéssel (a bicikli farára), mint a lovaknál szokás. - "Jó kis bicikli". - "Igen, én is szeretem".
Akkor gondoltam, ezt is szeretem a férfiakban, hogy megszerelik az ember biciklijét rendesen.
Mikor nemrég posztoltam EZT, még nem sejtettem, hogy hamarosan aktuális lesz.
Bárcsak az enyém is visszajönne! A szép új ülés nélkül is visszafogadnám!
