Szerző: Lotte
"Az emberek folyton beszélnek. Mióta megszülettek, szavak zümmögnek köröttünk... Ki merészeli azt állítani, hogy nem mindenki nyelvész, hogy nem mindenki született szakember?" (Kosztolányi Dezső)
Jó reggelt mindenkinek e hideg, derűs napon, november 13-án! Idén először e nap a magyar nyelv napja, az országgyűlés ugyanis szeptember 26-án egyhangúlag, 339 igen szavazattal (kivételesen ellenszavazat és tartózkodás nélkül) november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. Miért éppen november 13.? Ugyanis e napon tették a magyart államnyelvvé1844-ben.
Magyarul mintegy tizennégy-tizenöt millióan beszélnek a Földön. Ez nem sok, de nem is kevés.
A világon több ezer élő nyelv van. Ha azt nézzük, hogy a világon hányan beszélik nyelvünket, akkor körülbelül a hatvanadik helyet foglaljuk el. Európában a tizenkettedik helyen vagyunk. A kilencvenes évek adatai szerint a világ egyetemein huszonhárom országban, hetvennyolc egyetemen oktatják a magyar nyelvet.
A18. század végén Herder azt jövendölte, hogy a szláv, német és román nyelvek közé ékelődött magyar ki fog veszni a világból. Kosztolányi Dezső, a több nyelven értő költő és író egy bő évszázaddal később így válaszolt erre: „Veszedelmes dolog jósolgatni, azonban mi már megszoktuk az ilyen haláljóslatokat is, s bizonyos edzettséggel nézünk vele farkasszemet. Parasztjaink azt tartják, hogy akinek holt hírét költik, az sokáig él. Úgy látszik, ez a népekre és nyelvekre is áll…”
Magyarul mintegy tizennégy-tizenöt millióan beszélnek a Földön. Ez nem sok, de nem is kevés.
A világon több ezer élő nyelv van. Ha azt nézzük, hogy a világon hányan beszélik nyelvünket, akkor körülbelül a hatvanadik helyet foglaljuk el. Európában a tizenkettedik helyen vagyunk. A kilencvenes évek adatai szerint a világ egyetemein huszonhárom országban, hetvennyolc egyetemen oktatják a magyar nyelvet.
A18. század végén Herder azt jövendölte, hogy a szláv, német és román nyelvek közé ékelődött magyar ki fog veszni a világból. Kosztolányi Dezső, a több nyelven értő költő és író egy bő évszázaddal később így válaszolt erre: „Veszedelmes dolog jósolgatni, azonban mi már megszoktuk az ilyen haláljóslatokat is, s bizonyos edzettséggel nézünk vele farkasszemet. Parasztjaink azt tartják, hogy akinek holt hírét költik, az sokáig él. Úgy látszik, ez a népekre és nyelvekre is áll…”
Álljon itt néhány nyelvi érdekesség e neves nap alkalmából:
Palindromok (oda-vissza olvasva ugyanaz): "Csupa piros a fasori papucs." vagy "Ön ejtette ki talán már a kisadi-hidasi karámnál a tikettet, Jenő?" (Grétsy László)
Visszafelé olvasva különbözőek: "Római fővezér – rézevő fia, Mór." (Babits Mihály)
A leghosszabb magyar településnév: Nyugotifelsőszombatfalva (24 írásjegy, 22 betű, mai Románia, Brassó megye)
Palindromok (oda-vissza olvasva ugyanaz): "Csupa piros a fasori papucs." vagy "Ön ejtette ki talán már a kisadi-hidasi karámnál a tikettet, Jenő?" (Grétsy László)
Visszafelé olvasva különbözőek: "Római fővezér – rézevő fia, Mór." (Babits Mihály)
A leghosszabb magyar településnév: Nyugotifelsőszombatfalva (24 írásjegy, 22 betű, mai Románia, Brassó megye)
Mesterségesen képzett leghosszabb szó: eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek (67 írásjegy)
És végezetül egy kis nyelvtörő (de kimondani ám, hangosan és gyorsan!): "Sztreccs strucc cucc" és a agy klasszikus, sebesen, gyerekeknek is: "Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai papi pipa papi fapipa."
Ha van a tarsolyotokban hasonló, elő vele!