Holnap újra politikai vitanap lesz az országgyűlésben a nők közéleti és politikai részvételének erősítése kapcsán. A kezdeményező a liberális zöld párt, az LMP, de támogatta a vitanap megtartását az MSZP-n kívül minden parlamenti párt.
A női kvóta a demokrácia alapelveinek megsértése és a tehetség mércéjének félretétele vagy szükséges és értlemes pozitív diszkrimináció? És vajon kvótanőnek lenni jó vagy megalázó? Döntsenek Olvasóink!
Tények, vázlatosan:
- Magyarországon először 1918-ban kaptak a nők szavazati jogot, amit a Horthy-rendszer ideje alatt szűkítettek
- 1945-től megszűnt minden korlátozás, a nők általános választójogot kaptak (Érdekesség, hogy Svájcban csak 1971-ben vezették be a nők általános választójogát!) A '45-ös választásokon a férfiak világoskék, a nők rózsaszín szavazólapot kaptak, innen tudjuk, hogy alapvetően konzervatív beállítottságúk voltak a női szavazók, a kommunistákra leadott szavazatok aránya ugyanis még a férfiakénál is jóval alacsonyabb volt.
- Az első női országgyűlési képviselő a rendíthetetlen erkölcsű Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor megalakítója volt, aki a budapesti I. kerület képviseletében került be a parlamentbe (Slachta Margit - aki nyilas uralom alatt többek között Radnóti feleségét is bújtatta- volt az, aki az egyházi iskolák államosításának megszavazásakor azzal tüntetett, hogy nem állt fel a Himnusz éneklésekor. A kommunista hatalomátvétel után aztán emigrációba kényszerült.)
- A kommunista berendezkedés ideje alatt szovjet mintára bevezették a női kvótát, így megnőtt a női képviselők aránya az országgyűlésben, 1985-ben 27% nő ült a parlamenti padsorokban
- A rendszerváltás után jelentősen csökkent a női részvétel, a társadalom nem mutatott affinitást a nők politikai szerepvállalásának további támogatásához, a képviselőknek mindössze 7,3%-a volt nő az első szabadon választott országgyűlésben
- 1990 óta sem volt áttörés e tekintetben, némi ingadozással a 2010-es választások eredményeképp jelenleg 9%-ot tesz ki a női képviselők aránya a Parlamentben, azaz 35 hölgy vesz részt a törvényhozás munkájában. (Az össznépességben a nők arányszáma 52%.)
- Legutóbb 2007-ben nyújtottak be önálló képviselői indítványt a női kvóta bevezetésére (a listás választásokon a zipzár elv alkalmazásával váltották volna egymást férfi és női jelöltek). A pártok a képviselők lelkiismeretére bízták a döntést. A szavazók harmada értett egyet a kvóta bevezetésének szükségességével, így elvetették a jvasalatot.
- Holnap (2011. október 19-én) ismét parlamenti vitanap lesz a nők közéleti és politikai részvételének erősítéséről.