Szerző: FakirmaNem szétszórt cipők, hanem szociális atomokA pszichodrámával úgy vagyok, mint a pocakos pasival: világéletemben viszolyogtam tőle, bármit, csak azt ne, de a lelkem mélyén tudtam, hogy az egyiket sem úszhatom meg. A pihepuha hasat gyorsan kipipáltam, kibírod…

Szerző: FiloSzofi"Egy eleven kapcsolatban a partnerek továbbra is készek és képesek új dolgokat felfedezni egymásban. Mivel a „szópárbajjal” nem hagynak fel, eredetiek maradnak egymás szemében. A kapcsolat nem kopik meg, nem szürkül el, ha a felek folyamatosan megosztják…

Szerző: FakirmaHalottak Napja környékén sokat gondolok a Mennyországra. És egyébként is, naponta legalább ötvenszer, amikor felkocogok lakásunk alsó szintjéről a felsőre. Mindig megmelengeti a szívemet a mi saját kis házi freskónk, s arra gondolok, hogy Odafent nem várhatnak…

Szerző: Lotte    Halottak Napján egy nagyszerű kortárs költemény Kiss Dénes tollából, a füredi Vaszary Villa kertjében akadtam rá:Fénylik sötétlikNem én haladok az utcánSzélben lebegő porom szállÁttetsző emberalak úszikvagy talán poroszkálÁtlátszik rajtam kiskert…

Szerző: Lotte   Egyszer volt, hol nem volt, s a sok viszontagság után, kiérdemelten busás jutalmat (hozzá illő szerelmes párt, hetedhétországra szóló lakodalmat és gyermekáldást) találva boldogan élt, míg meg nem halt. Ennyi az emberi élet dióhéjban a népmesék világának…

Szerző: FiloSzofiRettentő összetett probléma pusztítja mostanában az agysejtjeimet, és ennek a bejegyzésnek nem titkolt szándéka, hogy a tiétek is pusztuljon, vagyis: segítsetek!Moliatti bútorItt a blogon keveset szerepelnek, de a valós életemnek nagyon is főszereplői Bú(6) és…