FACEBOOK 
RSSSzerző: Lotte
Nem először fordul elő, hogy Tüskeböki, a mi szendvicsgyerekünk gondol egyet hirtelen, és az össznépi pörgésből látványosan kiszakad. Láthatóan szüksége van erre. Félreül, elcsendesedik. Ilyenkor nem ér a neve és szívszorítóan felnőttnek látszik. Vitorláztunk néhány napja egy baráti családdal a Balatonon, a gyerekek visítozva örültek a víznek, a napfénynek, a hajónak és főképp a nevetős társaságnak. Tüskebökkencs a zsivajból egyszer csak kiszállt.
A hajó orrába kuporodott egy törülközővel a nyakában.
A hajó orrába kuporodott egy törülközővel a nyakában.
Mint egy filmben. Fújta haját a szél, és komolyan nézett a távolba szép, barna szemeivel. Összefacsarodott anyai szívvel néztem, s nem tudtam megfejteni, mi járhat hatéves buksijában.
Hagytam egy kicsit, aztán mellé telepedtem.
Mikor kérdeztem, min gondolkozik, meglepő választ adott: "Anya, nekem zene van a fejemben. Azt hallgatom."
Hagytam egy kicsit, aztán mellé telepedtem.
Mikor kérdeztem, min gondolkozik, meglepő választ adott: "Anya, nekem zene van a fejemben. Azt hallgatom."
Bárcsak én is belehallgathatnék!
