FACEBOOK 
RSS
Rövidhír:
„Egy kanadai szülőpár még a nagyszülőknek sem árulja el, kisfiú-e vagy kislány újszülött babájuk. A torontói család nevelési módszerének lényege: szabadságot adni a gyereknek neme megválasztásában. A kísérlet az amerikai és kanadai szakértőket is megosztotta. Az is kiderült, hogy hasonló eset Magyarországon is előfordult már.”
No, álljunk meg egy szóra! Először is egy kis átmozgató nyaktorna: mindenki nyissa ki jól a szemét és nézzen egy határozott mozdulattal lefelé, arra a helyre, ami a biológia tankönyvekben a nemi fejlődés fejezetnél szerepel és igen-igen, ott közép-tájt található. Megvan? A gyakorlat után tegyük fel a kérdést: fiú vagy lány? Ha nem sikerül eldönteni, forduljunk gyorsan orvoshoz!
Aztán egy kis büntetőjogi kitekintés:
„Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegését az követheti el, aki orvosi kutatásokat az egészségügyi törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy nem az engedély szerint végez.”
E tényállás ugyan nem számol a szülők kísérletezési kedvével, de elgondolkodtató, meddig terjed a szülő nevelési szabadsága. Önmagában az, hogy valaki „nemtelen” nevet ad gyermekének (van ország, ahol a Maria fiú és lánynév is egyszerre), nem probléma. Ahogy az sem, ha egy kislány nadrágot hord. Miért is ne? Kényelmes, praktikus viselet. Az már problematikusabb, hogy nem járnak oktatási intézménybe sem, mondván, ott ne befolyásolják őket nemük meghatározásában.
De az igazi probléma az ezek mögött húzódó eszeveszett szülői ideológia: „tiszteletben tartjuk a szabadságot és a választás lehetőségét a korlátozások világában, hogy a világ egykor majd a jelenleginél sokkal progresszívebb hely legyen”. Döbb-döbb-döbb.
És ami végképp kiveri a biztosítékot, hogy magukat szakértőknek nevező, egyetemi padokat az állam pénzén koptató emberek elmerengenek, vajon helyes-e vagy sem egy ilyen kísérlet?
Azokról, akik „mind a célt, mind a módszert előremutatónak” tartják pedig beszélni sem érdemes. Nem! (Lotte)
