Kommentszűrés
’12 jún
27
10:11

Mi lesz velünk, ha egyszer majd megöregszünk?

Írta: Onleanyblog

Szerző: Lotte

Fotó: Taskovics Dorka
Ha a nyugdíjrendszerről szóló - kötelezően nagy cekkereket cipekedő, karfiol hajú nénikkel illusztrált - híradást olvasok, automatikusan átsiklik fölötte a szemem, mintha mondjuk, valaki autók motorköbcentijeiről kezdene elmélyülten magyarázni.
A témát udvarias kívülállással nem-figyelem, úgy érzem, nem érint, nincs közöm hozzá.
Pedig nem ártana néha odapillantani, mert (ha egyáltalán megérjük), nagyon meglepődhetünk majd!
Ugyanis vége a hitelből ringató, mindenkiről gondoskodó szocializmusnak, de a jóléti, szociális piacgazdaság is letűnőben, úgyhogy nem árt az óvatosság, nagyot koppanhatunk, mire végképp őszbe csavarodik a hajkoronánk. Viselkedjünk hát felelősségteljesen, és szedegessük össze, mit is tudunk e (tünékeny) pillanatban!
Munkahelyi papírjaimat nézegetve szembesültem azzal a ténnyel, hogy 37 éves koromra mindössze 10 év munkaviszonyom van. Szolgálati időből lenne még plusz 11 évem, ugyanis végeztem két egyetemet, de csak egyiket nappalin, az öt év szolgálat, aztán szültem gyors egymásutánban három gyereket, összecsúsztak a tgyások, gyedek, gyesek, összesen hat évet voltam itthon. A kettő összege tehát 11 év lenne, ha nem az egyetem mellett kezdtem volna dolgozni. Így 2 évet "elvesztettem" a szolgálati időből, cserébe persze, a munkaviszonyom hosszabb.
Összességében tehát van 10 év munkaviszonyom és lenne még 9 év szolgálati időm. De mit jelent ez a későbbiekre nézve, mikor élvezhetem a gondtalan nyugdíjas éveket? (Az már végképp mátrix, hogy mennyi lesz az a nyugdíj, szerintem kevés élő ember van e honban, aki számára ne lenne ez a kérdés fekete lyuk.)
De lássuk, mi az érvényes szabályozás e pillanatban? 


Először is, Magyarországon a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata, erről az 1997. évi LXXXI. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról elnevezésű jogszabály rendelkezik. (Önkéntesen persze mindenki válogathat a piac kínálta számtalan előtakarékossági formációból, ha szeretné biztosabb helyzetben tudni időskori létezését - amennyiben egyáltalán biztosak lehetünk manapság egy pénzintézet garanciáiban.)
A mindannyiunkra érvényes törvény mindenesetre lényeges változtatásokon esett át a közelmúltban, többek között megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-től ilyen már nem állapítható meg (se balettosoknak, se rendőröknek, se másnak). Saját jogú nyugellátás tehát csak az öregségi nyugdíj és a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék lehet. (Hozzátartozói nyugellátások az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások és az özvegyi járadék.)
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár, amennyiben valaki 1957-ben vagy azt követően született (itt most a fiatalabb generációk jövőjéről van szó, így mellőzzük a korábban születettekre érvényes szabályozások taglalását) a betöltött 65. életév. Ez tehát a jelenlegi főszabály. Fontos tudnunk, hogy minden komolyabb elemzés foglalkozik azokkal a várható tendenciákkal, amelyek a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének képét vetítik előre: miután a népesség radikálisan fogy, természetszerű, hogy a meglévő populációnak kell egyre tovább dolgozni. Vannak jóslatok, melyek szerint a 80 éves nyugdíjkorhatár bevezetése sem elképzelhetetlen középtávon. Alaposan fel kell tehát kötni a gatyónkat, hogy bírjuk majd húzni az igát! (Vagy egy másik opció: kezdjünk el iszonyú gyorsan szülni, hogy legyen, aki dolgozzon majd helyettünk!)

Öregségi teljes nyugdíjra jelenleg az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, ám nem számít a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha arra az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, illetve jövedelem kifizetés nem történt).

Új szabály, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, ami technikailag – folyamatos jogviszonyok esetén – akár már 55 éves korban, tehát a mai hivatalos korhatár előtt 7 évvel lehetővé teszi a nyugdíjazást. (Ezelőtt a 40 év – csökkentett összegű előrehozott nyugdíj esetében legalább 37 év – szolgálati idő megszerzése csak a korhatárnál legfeljebb 3 évvel korábbi nyugdíjba vonulást tett lehetővé a nők számára; az új szabály tehát ehhez képest mintegy 4 évvel fiatalabb korban biztosítja ezt a lehetőséget, ami elsősorban a korán, már 15 éves koruk környékén munkába állt vagy gyermeket szült, és azóta folyamatosan jogviszonyban álló nők számára jelent kedvezményt.) A szolgálati idő számítása ugyanakkor ez esetben annyiban eltér az általánostól, hogy a nem keresőtevékenységgel töltött idő – így többek között a gyermekgondozási ellátásokban, ápolási díjban való részesedés időtartama – nem korlátlanul, hanem alapesetben legfeljebb 8 év időtartamban számítható be az előírt 40 évbe, tehát e mellé még legalább 32 évnyi munka-, vagy vállalkozói jogviszonyt mindenképpen fel kell tudni mutatni. 
A jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel: jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormány-tisztviselői jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói idő), valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
A jogosultsági idő, vagyis a szükséges elérendő 40 év csökkenhet öt gyermek vállalása után 1 évvel, majd minden további gyermek esetében további 1 évvel, de maximum hét évvel. (Azaz, ha van 11 gyereketek, már csak 33 év jogosultsági időt kell összeszedni.) A főszabály szerinti a 40 év jogosultsági időbe azonban a tanulmányi idő nem számít bele.
Esetemben tehát jelenleg 10+6 évnél tartok, hátra van még 24 évem, azaz 61 évesen kivonulhatok a munka világából, jól megérdemelt nyögdíjammal - hacsak nem szülök gyorsan még további gyereket (ez esetben két évet még beszámíthatnék, a nyolc éves plafon eléréséig) - ameddig a biológia engedi.
Nem tudom, jól számoltam-e, ha valaki ért hozzá, feltétlen írja meg, ha tévedtem valahol, érdekel, mi lesz velem, ha megöregszem, s mikortól válhatok egyszer majd főállású (szuper)nagyivá?



Címkék: lotte köz/vélemény

A bejegyzés trackback címe:

https://onleany.blog.hu/api/trackback/id/tr705104046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szofi 2012.06.27. 10:11:00

Kedves Gyula, két külön dologról beszéltek: a manyupba abból az összegből fizettél, amit mindenképp levontak a béredből.
A piaci előtakarékossági lehetőség a nettó jövedelmet kontójára megy. Abból, ami a járulékok levonása után a zsebedben marad.

A kötelező manyup értelme az volt, hogy valahol jelenjen meg, hogy ki-ki ténylegesen mennyit fizetett be, és ne folyjon el az egész összeg a mai nyugdíjakra. Csak az állam nem bírta, hogy fele járulékból is minden ma fizetendő terhet ő áll. (Attól még a rekvirálás helyességén lehet vitatkozni,de az egy más dolog.)

Sajnos a mai nyugdíjasok egykori befizetéseit Kádárék azonnal eltapsolták, így azóta hátralékban vagyunk.

Gyula 2012.06.27. 10:11:00

"Önkéntesen persze mindenki válogathat a piac kínálta számtalan előtakarékossági formációból, ha szeretné biztosabb helyzetben tudni időskori létezését - amennyiben egyáltalán biztosak lehetünk manapság egy pénzintézet garanciáiban."

Ha ezt te komolyan gondolod, akkor sajnállak. Bocs, de nem az állam nyúlta le a mny pénztárakat? Az önkéntesek pedig állanak, és az előtakarékossági dolgojjal semmi baj nincs, nézz utána.