FACEBOOK 
RSSÖtnapos péntek-várásban érkezik el a töltekezés szabott ideje, a hétvége. A lélek tele újraaktivált tervekkel, kezünk a taposómalom kikapcsológombját keresgéli. A szombat még a reményé, hogy ami nem sikerült aznap, holnap eljöhet még: szusszanhatunk, kiengedhetünk, elernyedhetünk kissé. Hisz a hetedik napon az Úr is megpihent! De mindig van el- és lemaradás, épp most elintézendő, épp most elvégzendő feladat. Pedig jó lenne néha, csak úgy lenni és szemlélni, nem gondolni, nem tenni, s közben még csak nem is mulasztani...
Aztán eljön a vasárnap este és ágyba roskadva századszor is a felismerés: ez most sem jött össze. Reggelre kelve pedig ugyanaz a gyűrött arc néz vissza a tükörből, mint múlt hétfőn. Jó reggelt!
